4 év kutatómunkájának az eredményeként jelent meg A TRADICIONÁLIS MAGYAR LABDARÚGÁS ALAPELVEI című könyvem (A4, 500 oldal).

Kutatásaim eredményei dióhéjban:

Az 1900-1960-as évek között edző elődeink egy olyan JÁTÉKELMÉLETET alkottak meg

  • mely időtálló, átnyúlik korszakokon, földrészeken;
  • mely a mai napig a világ legkorszerűbb játékelmélete;
  • mely a magyarság spirituális gyökereiből származtatható;
  • mely futballfilozófia esszenciája az Aranycsapat játékában öltött testet;
  • mely játékértelmezés szinkronban van a BRAZIL FUTBALLFILOZÓFIÁVAL. Nem viccből hívtak minket az ’50-es években Európa braziljainak.

Meg lehet figyelni, hogy az Aranycsapat által játszott játék stílusjellemzői megegyeznek a magyar nyelv, a magyar népzene, a magyar népmese stílusjellemzőivel. De ugyanezen játékkarakterek megegyeznek Kovács ‘Kokó’, Erdei Zsolt bokszával, Nagy Tímea vívásával, Görbicz Anita kézilabda játékával, Kásás és Szívós vízilabda játékával.

Mik ezek a közös stílusjellemzők?

• SOKSZÍNŰ, RÉSZLETGAZDAG, ÁRNYALT KIFEJEZÉSMÓD;

• RAVASZ, ELŐRE NEM KISZÁMÍTHATÓ, VÁRATLAN FORDULATOK;

• ÉRZELEMGAZDAG, MAGAS SZÍNVONALÚ FORMANYELV.

Az 1920-as évekre – labdarúgásban – a közép-európai térségben spontán kialakult a “DUNAMENTI ISKOLA”. Ennek a játéknak voltak az előzőekben felsorolt jellemzőik.

1945-ben jelent meg dr. Kovács Ferenc tollából: AZ ALAKZAT VAGY RENDSZER című írás. Ebben a könyvben a szerző összegzi az előző időszak játékelméleti tanításait, és világosan kimondja az ALAPTÉZIST.

  • “STÍLUSOS LABDARÚGÁST, CSAK ALAKZATÉPÍTŐ-BONTÓ játékkal lehet bemutatni. Ez a játék, ami szép, harmonikus, és tetszik a magyar közönségnek!”

Az 1960-as évek közepén válságba jutott a brazil futball. Szakembereik olyan innovatív játékfejlesztést hajtottak végre, amivel 1970-ben megnyerték a VB-t.

Ők ekkor kezdték el tudatosan alkalmazni, majd továbbfejleszteni azt a fajta JÁTÉKSZERVEZÉST, amelynek alapjait, mi már 1945-ben dokumentáltuk.

Magyarország labdarúgása az 1970-es évektől teljesen más irányt vett.

Mi letértünk hagyományaink útjáról, és elkezdtük utánozni az éppen világbajnok labdarúgó kultúrák képzési rendjét, gyakorlatrendszerét (Anglia, Németország, Hollandia).

Leutánoztuk a formát, miközben nem is értettük meg az adott kultúra gondolkodási rendszerét.

Értsd:

  • Átvettük a formát, de a tartalmat, az eszmét nem.

A lényeg!

A magyar eszmeiséggel a brazil futball van szinkronban. Játékértelmezésük, következésképpen játékszervezésük hasonló tőről fakad.

Sajnos a magyar edzői társadalom mit sem tud arról a szellemi tőkéről, amit elődeink létrehoztak. Következésképpen, fel sem ismerik azt az utat, amin haladnunk kellene.

Brazília megtette nekünk, magyaroknak azt a szívességet, hogy 1970 óta építi, fejelszti oktatási rendszerét.

Nekünk csak át kell venni és alkalmazni, hiszen a magyar gondolkodásmóddal szinkronban van a brazil gondolkodásmód.

Erről sokat tudna mesélni SZAKMAI TANÁCSADÓNK, Becht Gábor, aki magyar ember, de gyerekkorát és életének nagy részét Brazíliában töltötte. Ő egyébként, rendelkezik Brazil edzőket képző oktató licenccel is.

A lényeg!

Nincs más út előttünk, mint a brazil út, ami szinkronban van a magyar labdarúgó gyökerekkel.

Ferenczi Attila

Szakosztályelnök és Stílusmenedzser

Nézd meg Ferenczi Attilával ill. a Becht Gáborral készült DigiTV-s riportot.