1. Azért jövök edzésre, mert FUTBALLOZNI SZERETNÉK MEGTANULNI! A Postás pályára, labdarúgó iskolába járok, ahol ugyanolyan szabályok érvényesek – rend és fegyelem vonatkozásában -, mint az Általános Iskolában.
  2. Amikor az edző fütyül, akkor az utasítása szerint cselekszem. Ha magához rendel, akkor odamegyek, a labdát nem pattogtatom, hanem leteszem a földre, nem beszélek a társaimhoz, hanem az edzőre figyelek.
  3. Vigyázok az egyesület felszerelésére. Ha a labda véletlenül a kezembe kerül, akkor idegesen nem tapogatom, nem tépkedem le róla borítást. 
  4. Edzésen a bójákon nem egyensúlyozok, nem ugrálok, mert a műanyagot tönkreteszem. És amikor az edző rám szól, hogy “Széttörted a bóját!”, ne kezdjél egy magyarázkodni, hogy “Nem én voltam, már ilyen volt!”. Ti. akkor véleményed szerint is érzékelted a rongálást és te csak növelni akartad a károkozás nagyságát.
  5. A labdát a salakon és a sóderon nem rugdosom, mert megsérül a felülete. A kapu mellé rúgott labda után megyek és visszahozom. A salakon és a sóderon a labdát kézben tartva viszem.
  6. Ha az edző azt mondja, hogy rakd le a labdát a “kocsi” mellé, akkor nem odarúgóm, hanem a labdát kézbe veszem és kézben tartva odaviszem.
  7. Amíg az edző beszél csak rá koncentrálok. Beszéde közben kérdésekkel nem bombázom. Ha az edzői instrukciók után valami nem világos számomra, akkor a kezem felemelve jelzem, hogy kérdezni szeretnék.
  8. Az edzés ideje alatt nem ülök le és fekszem le a földre, demonstrálva azt, hogy éppen unatkozom.
  9. A kiadott feladatokat próbálom hamar megérteni és pontosan végrehajtani. Kerülöm a szándékos gyakorlatelrontást. Például, két méterről nem lövöm agyon a társamat.
  10. Tudomásul veszem, hogy a rend és fegyelem megbontásáért büntetés jár (különösen: mások sértegetése, verekedés, káromkodás). Ezt az edző, helyzettől függően osztja ki (fekvőtámasz, futás, játéktól eltiltás stb.). A büntetést szó nélkül végrehajtom, nem fűzök hozzá megjegyzést, kommentárt, az edzőnek nem beszélek vissza.
  11. Játékostársaim szerelését, ruházatát vizes flakonját nem dugom el, ruházatát nem vizezem össze, nadrágját nem csomózom össze, cipőjét nem töltöm fel vízzel. 
  12. Az egymás közti játék során keményen, de nem alattomosan játszom. A játék velejárójának tekintem az ellenfél erőszakos játékát, erre nem reagálok indulatból. Ne felejtem el, hogy a párharc, az ütközés mind annak a következménye, hogy a játéktudásom még elégtelen ahhoz, hogy párharcmentes játékot tudjak játszani. Ezért szabadidődben szüntelen képzem magam, hogy minél előbb eljussak arra a szintre, ahol a jó helyezkedésem miatt, párharcmentes játékot tudok játszani. Hiszen megtanultam, hogy a “futballban a legfontosabb a labda nélküli játék elsajátítása”, a helyezkedés.
  13. Az egymás közti játék során kerülöm a nagyjeleneteket és a folyamatos konfrontációt. Nem csinálok  minden egyes szögletből, bedobásból, kirúgásból, kapura lövésből, szerelésből eszmecserét, mert amíg én vitatkozni akarok, addig társaim focizni szeretnének.
  14. Az edzőt lehetőleg minél kevesebb kérdőmondattal szólítom meg. Ez különösen vonatkozik amikor az edző edzés vezet, és amikor meccsel.
  15. Tudomásul veszem, hogy a tornákon minden játékostársam fog játszani. Nem minősítem a felállítást, társaimat. Elfogadom, ha csere vagyok, vagy éppen a mérkőzésen lecserélnek. Nem csinálok nagyjelenetet és nem kényszerítem az edzőt magyarázkodásra, mert éppen lehívott a pályáról.
  16. Ha az edző instrukciót ad és magyaráz nekem, – mert valamit nem helyesen csináltam a pályán -, akkor ráfigyelek. Nem vonogatom a vállam, hanem megállok, felé fordulok, a szemébe nézek és próbálom megérteni tanácsait. Tudom, hogy nekem akar segíteni abban, hogy könnyebben eligazodjak a futballpályán és ne ismétlődjenek meg a folyamatosan visszatérő hibáim.
  17. Az egyesület által kiadott oktató füzetet rendszeresen forgatom, tanulmányozom. Csapatunk weblapján lévő oktatási anyagokat többször is átnézem, hogy fejlődésemet elősegítsem. Mert megtanultam, hogy “a focit fejjel játsszák, a végrehajtás eszköze a láb”.
  18. Az edzésen a munkára ráhangolódva jelnek meg. Tudomásul veszem, hogy az edzésen nem csak foci van, hanem egyéb, a fejlődésemet elősegítő oktató gyakorlatok. Elfogadom azt a csoportot, párt ahová az edző beállít. Nem kommentálom és nem értékelem sem az edzőt, sem azokat a társaimat, ahova beosztottak.
  19. Társaimat elfogadom. Tudomásul veszem, hogy vannak nálam ügyesebbek és vannak  nálam kevésbé ügyesek. Egyiket sem minősítem.
  20. Amikor az edzésen foci lesz, akkor villámgyorsan sorba rendeződök. A kijelölt csapat összeállítását elfogadom, nem adok tippeket az edzőnek, nem ölelgetem társamat, jelezve együvé tartozásunkat és azt a szót, hogy “Ez csalás! Ez túlerő!” ki sem ejtem a számon. A “túlerő” szót eleve törlöm a szótáramból.
  21. Megértem, hogy ha az edző az edzésen felém üvölt, az nem azért van, mert haragszik rám, hanem azért, hogy minden játékostársam tanuljon abból az információból, utasításból, tanácsból, amit az edző mond. Mert mondandóját – még akkor is ha felém fordul -, nem nekem szánja, hanem az egész csapatnak.
  22. Tudomásul veszem, hogy a tornatermi edzéseknél az italomat a folyosón fogyasztom el és nem a tornateremben!
  23. A tornatermi edzéseken nem futkározok a folyosón, amíg társaim játszanak, hanem leülök a padra és türelmesen megvárom, amíg az én csapatom kerül sorra a játék során.
  24. A tornatermi edzésen amíg a többi csapat játszik és én a padon ülve várok arra, hogy sorra kerüljek, a játék során felém jövő labdába nem rúgok bele, mert megzavarom a játszó csapatokat a játékban.
  25. Tudomásom van róla, hogy az edzésen a játék során “román” a bíró. Értelemszerűen ítéletei ötletszerűek. Éppen ezért, amikor fütyül, akkor nem jelzem felháborodásomat széttett kezekkel és nem demonstrálok hangosan: – Ne már! Ez csalás! Nem volt semmi! – szavakkal, miközben a játék megy tovább és így a csapatom létszámhátrányba kerül, pusztán azért, mert nekem nem tetszik valami.
  26. Amikor edzésen az edző szól, hogy “Hozzuk ide a segédeszközöket!”, akkor nem a barátommal fecserészek tovább, hanem a hozzám legközelebbi eszközt megfogom és odaviszem arra a helyre, amit az edző kijelölt.
  27. Ha edzésről kések és már egy futó gyakorlatba beszállok, akkor a játékostársaimnak való köszönés után nem állok neki élménybeszámolót tartani barátaimnak és tartom fel őket az edzésmunkában, hanem azonnal 100 %-os koncentrációval a kiadott gyakorlat végrehajtására fókuszálok.