“MÚLT NÉLKÜL NINCS JÖVŐ!! ISMERD MEG HAGYOMÁNYAINKAT!!”

ALAPÍTÁS

  • 1899 augusztus 15.

Történelem:

  • Budapesti Posta és Távirda Tisztviselők Sport Egyesülete 1899 – 1901
  • Postások Sport Egyesülete 1901 – 1917
  • 1906-ban megszüntették a labdarúgószakosztályt
  • 1908-ban újraalakult a labdarúgószakosztály
  • Postás Sport Egyesület 1917 – 1918
  • Postások Sport Clubja 1918 – 1919
  • Postás Sport Egyesület 1919 – 1950
  • Budapesti Postás SK (1950-ben beolvadt a Szentlőrinci AC csapata) 1950 – 1954
  • -1954-ben Bp. Törekvés SE néven egyesült a Bp. Előrével és a Bp. Lokomotívval
  • Bp. Törekvés SE 1954 – 1956
  • -1956-ban szétvált: Postás SE-re, Bp. Előre SC -re, BVSC -re és Szentlőrinci AC-ra
  • Postás SE 1956 –

DICSŐSÉGLISTA

  • NBII/másodosztály bajnoka 1902, 1951
  • NBI/első osztály ezüstérmese 1905

Egy létszámemelés után 1903-ban került az élvonalba a Posta és Távírdai Tisztviselők Sportegyesülete (BPTTSE), azaz a Postás SE – az 1899-ben alapított, patinás klub évek óta a fennmaradásért küzd. Európai szinten egyébként ritkaság, hogy egy postáscsapat van az élvonalban, a postás alapítású klubok általában jóval alacsonyabb szinten játszottak.

Néhány „postástestvér”:

  • Post SV Berlin (Németország, ma Pro Sport Berlin 24),
  • Geelong Tramways Postal Employees Football (Ausztrália),
  • Postal AFC (Skócia), Post SV Wien (Ausztria),
  • a hazai klubok közül a Tatai, a Miskolci, a Pécsi vagy a Soproni Postás.

Utóbbi Postásként indult, Távközlésként folytatta, Matávként jutott fel az élvonalba, és FC Sopronként szűnt meg 2008 tavaszán…

A fővárosi postásokhoz visszatérve: a klub történetéhez hozzátartozik, hogy 1949-ben beleolvasztották a Postásba Deák „Bamba” korábbi csapatát, a Szentlőrinci AC-t, amely a „házasságba” az NB I-es jogot hozta „stafírungként” – így lett újból élvonalbeli csapat a Postás, amely fénykorában, 1905-ben megnyerte a magyar I. osztályú bajnokságot, ám az utolsó fordulóban, a Fővárosi TC ellen 7:0-ra megnyert mérkőzését vesztegetés miatt hónapokkal később a szövetség megsemmisítette, a meccset mindkét együttesnek vereséggel számította be, így a klub hiába ünnepelte meg a bajnoki címet, jobb gólaránnyal az FTC lett az 1905. évi aranyérmes.

Részletek a Nemzeti Sportban 1940 január 15.-én megjelent:
“A Postás Sport Egyesület negyven éve” című cikkből
Az elmúlt évszázad utolsó évében néhány postatisztviselő rájött arra, hogy a magyar királyi posta hatalmas szervezetének, rengeteg tisztviselőjének sportegyesületre van szűksége. A toborzó munkát nagy siker koronázta és így alakult meg 1899 augusztus 15-én a Budapesti Posta és Távírda Tisztviselő Sport Egyesülete Hennyey Vilmos dr. elnökletével.
Az új egyesület egyelőre négy sportággal akart foglalkozni: a tornázással, vívással, kerékpározással és labdarúgással. Az első kettőt a Wesselényi-utcai iskola tornatermében, az utóbbi kettőt a Tattersalban, majd a Millenáris pályán űzték az úttörő postások.
A BPTTSE lassan nőtt, terebélyesedett. Csapatai a belső edzések, klubközi viadalok után egyre nagyobb mértékben kapcsolódtak bele a nyilvános sportéletbe. Szaporodtak az egyesület által űzött sportágak is. 1903-ban az egyesület ünnepélyes zászlószentelésével kapcsolatban már atlétikai versenyt rendeztek a Margitszigeten. Megalakult a sok dicsőséget hozó atlétikai és birkózó szakosztály. 1905-ben a hölgytornát is bevezették. Általában sportbelileg egyre jelentősebb lett az egyesület, anyagi egyensúlya azonban éppen a sok ellátatlan sportág és a futballszakosztály időnkénti szüneteltetése miatt megbillent. Fel kellett mondani a fizetett edzői állásokat is.
A világháború teljesen megbénította az egyesület működését és csak a kommunizmus bukása után keltette életre a nagymúltú egyesületet néhány lelkes sportbarát. Erre az időre esik a Postások otthonának megteremtése, a régi lóversenytéren levő pálya kijelölése. A tagok szinte a saját kezük munkájával tették sportolásra alkalmassá az egyesületnek ítélt területet. A komoly pályává való kiépítés a posta megértő igazgatóságának nevéhez fűződik. 1920 február 29-én változtatta meg a BPTTSE nevét hivatalosan is „Postás Sport Egyesület”-re – a köztudatban már régen ezen a néven ismerték a „Postások”-at. Magát a pályát 1921 június 15-én, a nagy áldozatokkal épített klubházat 1925 november 16-án avatták fel ünnepélyesen. Ezzel a postás-sport látszólag hosszú időre otthont talált. Itt rendezték meg 1929 szeptemberében a 30 éves jubiláris ünnepségeket.
1927-ben újjá alakult a kerékpáros szakosztály. 1930-ban a céllövést is műsorukba vették a postások. 1932-ben a Főposta épületében – ha ideiglenesen is – tornateremhez jutott a PSE.
Az egyesület alapítása és legnagyobb virágzásának kora Hennyey Vilmos dr. elnökségéhez fűződik. Ő 1906-ig állt az egyesület élén. Utána a világháborúig Rutter Emil és Alfay Zoltán dr. állt a BPTTSE kormányrúdjánál.
A háború után 1919-től 1925-ig Battenberg Lajos volt az elnök. Nagy agitálásával ő teremtette meg a PSE otthonát. A háború utáni sportbeli kifejlesztés az 1926-tól 1934-ig elnökösködő Csatth Béla érdeme. Utána rövid ideig Hollán Péter dr., majd 1936-tól Kiss Ödön dr. tölti be az elnöki széket.
A jubiláris esztendőben azonban nagy feladattal kell az egyesület vezetőségének megküzdenie. A székesfőváros a sportcsarnok építkezésével és a városrendezéssel kapcsolatban felmondta a sportpálya területének használati jogát s a pálya és a klubház rövidesen el kell, hogy tűnjék a föld színéről. Bár a főváros vezetőinek jóakarata a postások sportjával szemben nyilvánvaló, eddig még nem sikerült olyan területet találni, amelyen a végleges otthont felépíthetnék.
A labdarúgás nehezen honosodott meg a BPTTSE-ben. Eleinte 11 labdarúgó is alig akadt a 300 sportoló között. Szerencsére erős kezekben volt a szakosztály vezetése. 1901-ben már rendszeresen részt vettek a II. osztályú bajnokságban és 1902-ben meg is nyerték azt. 1903-ban az összes elsőosztályú csapatokkal szemben megnyerték a Nemzeti Sport serlegét. Ez volt a postások első győzelmi trófeája.
1905-ben a II. osztályú bajnokságban újra győzött a Postás, 1906-ban második csapata veretlenül nyerte a szövetségi díjat. Ezután tört ki a harc az egyesület és az MLSZ között, a postások feloszlatták szakosztályukat és kiléptek az MLSZ-ből. 1909-ben újra próbálkoztak a szervezéssel, de két évi kínlódás után 1911-ben megint csak feloszlott a szakosztály és csak 1920-ban alakult újra. Veretlenül meg is nyerte a III. osztályú bajnokságot. A szétválasztás után váltakozó sikerrel szerepelt a PSE az amatőr első osztályban, majd 1937-től kezdve első csapata NB 1/B-ben, többi csapatai négy más bajnokságért küzdenek. Bobrik, Kalas, Dobos, Schönfelder és mások többször voltak amatőr válogatottak.
A magyar elsőosztályú bajnokságok egyik első nagy botrányának főszereplője volt a Postás. 1905-ben kevésen múlott, hogy meg nem szerezte a bajnoki címet. A FTC és a Postás vívott nagy harcot az első helyért. A Postás a középmezőnyben helyet foglaló Főv. TC-t fogadta, s már 3:0-ra vezetett (ezzel a győzelemmel 2 ponttal megelőzte volna a Ferencvárost.), amikor kirobbant a botrány. A vendégek csapatkapitánya “kiállította” saját magát, mert, úgymond, rosszul játszott. A találkozó félbeszakadt, majd eredményét törölték, pontot egyik csapat sem kapott. A fegyelmi vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy két Főv. TC játékosnak a Posta állást ígért a mérkőzés “átjátszásáért”. A vétkes klubot a következő idénytől a MLSZ kizárta az I. osztály tagjai sorából, s labdarúgói csak évtizedekkel később, fúzió következtében jutottak vissza az élvonalba.

címer

postás embléma 2

postás embléma 3

postás embléma

postás zászló

A Postás SE a 2. világháború után az NB 1-ben a Ferencváros pályáján játszotta mérkőzéseit az FTC előtt. Kis Fradinak nevezték csapatunkat.

raduly 1

raduly 2

raduly 3

raduly 4

raduly 5